Sopánkodtam. Minden amitől féltem beteljesült. Próbáltam még menteni az estémet, de nem volt jó sehogysem. Picit jobb kedvre derültem egy ismerős környezetben, aztán egyedül gyalogoltam haza valamikor az éjszaka közepén. Illetve nem egyedül, mert végig telefonáltam. Jó, hogy van akire mindig számíthatok, még ha leggtöbbször csak a hangjára is.
majd legközelebb
2008.12.06. 15:34A bejegyzés trackback címe:
https://vilska.blog.hu/api/trackback/id/tr97807795
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.