Én nem veszekszek. Én nem vitázom. A maximum amire normális keretek közt rá lehet venni, egy szerelmes civakodás - erre is legfeljebb a párom. Más nem. Több nincs. Összeveszni egy emberrel összesen egyszer. Többet nem éri meg olyan közel menni valakihez akivel nem megy a mindenkori békesség.

Én nem szoktam elmondani az érveimet, ha nem kérdezik vagy ha látom, hogy nem érdemes. Ilyenkor, elköszönök illedelmesen és leteszem a telefont, otthagyom a partnert ha tehetem. De gyakran maradok és többet nem szólok addig amíg be nem fejezi az ő érveinek a sorolását. Valahogy ilyenkor mindenki azt hiszi meggyőzött.

Hát van egy rossz hírem: én nem.